7. rész
- Fiúk, lányok! Jó hírem van! - csörtetett le a hotel étkezdéjébe Klara. - Megbeszéltük Daviddel, hogy lesz egy közös turnétok. Együtt körbejárjátok Európát, hogy a Used híresebb legyen itt. Aztán jöhet Kanada, Amerika... Értitek?
- Tök jó lesz! - lelkendezett Tom és egy puszit nyomott Silvi szájára.
- Tök jó lesz... - ismételtem a orrom alatt.
Mikor már több órája élőholt állapotban voltam, Silvi félrehívott.
- Lina, attól még, hogy neked nem jött össze, ne viselkedj így! Inkább keress magadnak valakit és tedd féltékennyé.
- Olyan hülye vagy. - legyintettem le.
Attól függetlenül, hogy hülye, ez egy jó ötlet volt. Az étkezdében találkoztam egy Patrick nevű pasival, akivel elég jól elvoltam. Félszemmel persze végig Bill reakcióit figyeltem és megnyugvással tapasztaltam, hogy féltékeny.
A végére már nem azért beszélgettem Patrickal, hogy féltékennyé tegyem Billt, hanem mert tényleg jófej volt és nagyon jól el tudtam vele beszélgetni. Órákig dumáltunk. Észre sem vettem, de Bill eltűnt. Az egész napot átbeszélgettük.
Mikor felmentem már sötétedett. Nagy meglepetésemre a szobámban Bill ücsörgött az ágyamon, tenyerébe temetett arccal. Mikor meghallota az ajtónyitódást, rögtön felpattant.
- Ki volt ez a pasi? - vont kérdőre.
- Patrick.
- Milyen?
- Háát... Tök édi... - ültem le a fotelba. - És képzeld! Gördeszkázik.
- Naggyon cukii...
- Most gúnyolódsz?
- Most gúnyolódsz? - utánozozott.
- Mi bajod van Patrickal? Még nem is beszéltél vele.
- Hála Istennek.
- Most mi bajod van?
- Semmi. De soha többé nem beszélhetsz vele!
- Te nem tilthatod meg nekem!
- Dehogynem!
- Tudod mit? Most lemegyek hozzá!
- Nem mész sehova! - rántott vissza az ajtóból.
- Még egy ilyen és a fejeden töröm ketté a Gibson gitárt!
Feladta. Elengedett és lassan kisétált az ajtómon. Kimentem az erkélyre, hogy kicsit kiszellőztessem a fejem. Eddig teljesen bele voltam zúgva, most meg legszívesebben megfolytanám. Amit a moziban gondoltam az egy hülyeség volt. Csak egy pillanatnyi fellángolás volt. Egyébként is, megkaphatok bárkit, mert híres vagyok és van pénzem. Miért kellene Bill miatt emésztenem magam? El is határoztam: mostantól nem fog érdekelni Bill, meg hogy mit csinál és kivel.
- Szia! - zavarta meg a gondolatmenetemet Tom.
- Szia!
- Hallottam összevesztél Billel...
- Olyan hangosak voltunk? - húztam el a szám.
- Nem. Ő mesélte. Teljesen ki van akadva.
- Nem tilthatja meg, hogy kivel beszélgetek! - csattantam fel.
- Nyugi, nyugi... Össze leszel vele zárva több hónapon keresztül, amíg turnézunk. Aztán jön mégegy turné... Ha a buszban csak azt fogjuk hallgatni, hogy ti ketten veszekedtek én tuti felkötöm magam.
- Inkább Billt kösd fel.
Tom lemondóan sóhajtott. Nehézkésen feltápászkodott és elkezdte felkészíteni magát lélekben, hogy ilyen veszekedéseket kell majd kibírni, több hónapon keresztül.
- Na, mi volt? - ült le mellé Silvi.
- Lina meg van sértődve. Bill is. Ezt fogjuk hallgatni egész úton.
- Honnan veszed? Lehet, hogy addig kibékülnek.
- Bill és Lina a világ két legmakacsabb embere. Ha fizetnének nekik sem kérnének bocsánatot egymástól.
Silvi lemondóan sóhajtott. Belátta, hogy Tomnak kivételesen igaza van.
